inaplo-szabó magda: színház

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színház. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. április 23., szerda

Közönségkedvenc a Régimódi történet

http://www1.zalamedia.hu/egerszeg/050628/p.html

Stefán Gábor, a zalaegerszegi Hevesi Színház igazgatója szerint a 2004/2005-ös időszak legsikeresebb előadása a Régimódi történet volt.
Ez a darab kapta a legtöbb szavazatot a nézőktől.

2008. április 22., kedd

A Régimódi történet a Hevesi Sándor Színházban

http://www1.zalamedia.hu/egerszeg/050125/ku.html

A darab Bereményi Géza rendezésében készült. Nem modernizálta Szabó Magda drámáját, hanem rendezői koncepciójában megtartotta a korhűséget és a cselekmény eredetiségét.
A színházi előadás lehetőségei nem annyira az események reprodukálásában, sokkal inkább a karakterek megteremtésében és a konfliktusos helyzetek plasztikus kidolgozásában rejlenek. Bereményi Géza rendező és Falussy Lilla dramaturg elsősorban ezzel maradt adós.
A bemutatott darab díszleteit és jelmezterveit Laczó Henriette készítette.
Összességében jó előadást produkált a Hevesi Színház társulata, bizonyítva azt is, hogy a színház repertoárjában az értékes kortárs daraboknak is van létjogosultságuk.

2008. április 18., péntek

A Régimódi történet a Nemzeti Színházban

http://www.szinhaz.hu/magyarszinhaz/eloadasok/regimoditorten.shtml

A dráma korabeli díszletek között, az akkori divat szerinti jelmezekben játszódik. Két, történetében különböző, mégis összecsengő asszonyi sors drámája ez.
Szabó Magda klasszikussá vált, saját családjáról szóló regényének, maga által írott színpadi változata, az 1977-es Madách Színház-beli bemutató óta aratja sikereit országszerte.
Remélhetőleg a Nemzeti Színház színpadán is elnyeri majd a nézők tetszését.

Szabó Magdáról

1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.

1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban írja meg első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra.

Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget, 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára.

1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz Corporation díjával tüntették ki. Déry Tibor-díj (1996), Szép Ernő-jutalom (1998), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)

inaplo-szabó magda

A blog témája: Szabó Magda: Régimódi történet

linkgyűjtemény

jelenet a Hevesi Sándor Színház előadásából

Szabó Magda