inaplo-szabó magda: Legeza Ilona könyvismertetője Szabó Magda: Régimódi történet c. művéről

2008. április 9., szerda

Legeza Ilona könyvismertetője Szabó Magda: Régimódi történet c. művéről

http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2007

Rekviem és mementó egyben Szabó Magda családregénye.
A mű a női sorsok titkait fürkészi a legnagyobb figyelemmel, de melltük találó és olykor megrendítő portrék egész sorát vázolja fel.
A jól eltalált jellemrajzok, a szociográfusi valóságlátás, a nosztalgiát keltő hangulatteremtés és az eseménydús cselekmény lebilincselővé teszi Szabó Magda ezen regényét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szabó Magdáról

1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.

1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban írja meg első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra.

Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget, 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára.

1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz Corporation díjával tüntették ki. Déry Tibor-díj (1996), Szép Ernő-jutalom (1998), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)

inaplo-szabó magda

A blog témája: Szabó Magda: Régimódi történet

linkgyűjtemény

jelenet a Hevesi Sándor Színház előadásából

Szabó Magda

2008. április 9., szerda

Legeza Ilona könyvismertetője Szabó Magda: Régimódi történet c. művéről

Nincsenek megjegyzések:

Címkék

Blogarchívum

Szabó Magdáról