http://www1.zalamedia.hu/egerszeg/050628/p.html
Stefán Gábor, a zalaegerszegi Hevesi Színház igazgatója szerint a 2004/2005-ös időszak legsikeresebb előadása a Régimódi történet volt.
Ez a darab kapta a legtöbb szavazatot a nézőktől.
2008. április 23., szerda
Szabó Magda családregénye DVD-n
http://www.magyar.film.hu/object.c263215b-f0c5-456d-b432-4c1605496a2d.ivy
Szabó Magda családregényét, a Régimódi történetet a Mokép jelentette meg DVD-n.
A DVD-megjelenésére szervezett sajtótájékoztató Lévai Balázs moderálásával zajlott, aki elsőként bemutatta a lemez extráit, amelyek között Fotógaléria valamint a Nenő című ugyancsak Szabó Magda novella feldolgozása, valamint egy Így készült a Régimódi történet című werkfilm található. Utóbbi levetítését követően Lévai Balázs kérdezte az alkotókat, akik közül jelen volt a producer, Haberman Jenő, a rendező, Bereményi Géza, valamint a női főszerepeket alakító Bíró Krisztina és Gubás Gabi, továbbá a fiatal Jablonczayt megjelenítő Nagy Ervin.
Szabó Magda családregényét, a Régimódi történetet a Mokép jelentette meg DVD-n.
A DVD-megjelenésére szervezett sajtótájékoztató Lévai Balázs moderálásával zajlott, aki elsőként bemutatta a lemez extráit, amelyek között Fotógaléria valamint a Nenő című ugyancsak Szabó Magda novella feldolgozása, valamint egy Így készült a Régimódi történet című werkfilm található. Utóbbi levetítését követően Lévai Balázs kérdezte az alkotókat, akik közül jelen volt a producer, Haberman Jenő, a rendező, Bereményi Géza, valamint a női főszerepeket alakító Bíró Krisztina és Gubás Gabi, továbbá a fiatal Jablonczayt megjelenítő Nagy Ervin.
2008. április 22., kedd
Egy modern eposz (kritika a könyvről)
http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=&p=35&n=521
Szabó Magda a Régimódi történetben alkalmazza az eposzi kellékeket.
Ebben a családi eposzban a nők a hősök. Ők azok, akik a XIX–XX. század fordulójának konzervatív világában is megállják a helyüket, és igyekeznek helyrehozni, ellensúlyozni a család férfi tagjai által elkövetett hibákat. Küzdelmük azonban, e férfiak uralta világban – az eposzi hagyományoknak megfelelően – szükségszerűen, talán végzetszerűen, kudarcra van ítélve.
Számtalan, a mű logikájából nem következő váratlan fordulat színesíti a cselekményt.
A figurák jellemzően nem fejlődnek, kész alakok, akiknek sorsa, egyénisége készteti azonosulásra az olvasót.
Szabó Magda a Régimódi történetben alkalmazza az eposzi kellékeket.
Ebben a családi eposzban a nők a hősök. Ők azok, akik a XIX–XX. század fordulójának konzervatív világában is megállják a helyüket, és igyekeznek helyrehozni, ellensúlyozni a család férfi tagjai által elkövetett hibákat. Küzdelmük azonban, e férfiak uralta világban – az eposzi hagyományoknak megfelelően – szükségszerűen, talán végzetszerűen, kudarcra van ítélve.
Számtalan, a mű logikájából nem következő váratlan fordulat színesíti a cselekményt.
A figurák jellemzően nem fejlődnek, kész alakok, akiknek sorsa, egyénisége készteti azonosulásra az olvasót.
Kritika a filmről
http://basahalom.blogter.hu/?post_id=110199
Szabó Magda Régimódi történetéből készült hatrészes filmet mutatott be a Magyar Televízió 2006 karácsonyán.
A történet debreceni, így a forgatás helyszínéül nem is illett volna más várost választani, mint Debrecent. Nem így történt, Budapest és környéke képei szolgáltak háttérnek, így a jól felismerhető óbudai terek, utcák látványa kifejezetten zavaró volt.
A zavaros helyszínekhez hasonlóképp zavaros szövegkönyvrészletek tartoztak, melyben a régebbi nyelvhasználat keveredett mai kifejezésekkel.
Szabó Magda regényének megfilmesítése is alapvetően üzleti vállalkozás volt, amivel az olcsó – budapesti – helyszínválasztás is magyarázható. A 2006. június közepén bejelentett forgatásnál jelezték, hogy azt augusztus elejéig be is fogják fejezni. Így született meg az alig két hónap alatt összecsapott munka.
Szabó Magda Régimódi történetéből készült hatrészes filmet mutatott be a Magyar Televízió 2006 karácsonyán.
A történet debreceni, így a forgatás helyszínéül nem is illett volna más várost választani, mint Debrecent. Nem így történt, Budapest és környéke képei szolgáltak háttérnek, így a jól felismerhető óbudai terek, utcák látványa kifejezetten zavaró volt.
A zavaros helyszínekhez hasonlóképp zavaros szövegkönyvrészletek tartoztak, melyben a régebbi nyelvhasználat keveredett mai kifejezésekkel.
Szabó Magda regényének megfilmesítése is alapvetően üzleti vállalkozás volt, amivel az olcsó – budapesti – helyszínválasztás is magyarázható. A 2006. június közepén bejelentett forgatásnál jelezték, hogy azt augusztus elejéig be is fogják fejezni. Így született meg az alig két hónap alatt összecsapott munka.
A Régimódi történet a Hevesi Sándor Színházban
http://www1.zalamedia.hu/egerszeg/050125/ku.html
A darab Bereményi Géza rendezésében készült. Nem modernizálta Szabó Magda drámáját, hanem rendezői koncepciójában megtartotta a korhűséget és a cselekmény eredetiségét.
A színházi előadás lehetőségei nem annyira az események reprodukálásában, sokkal inkább a karakterek megteremtésében és a konfliktusos helyzetek plasztikus kidolgozásában rejlenek. Bereményi Géza rendező és Falussy Lilla dramaturg elsősorban ezzel maradt adós.
A bemutatott darab díszleteit és jelmezterveit Laczó Henriette készítette.
Összességében jó előadást produkált a Hevesi Színház társulata, bizonyítva azt is, hogy a színház repertoárjában az értékes kortárs daraboknak is van létjogosultságuk.
A darab Bereményi Géza rendezésében készült. Nem modernizálta Szabó Magda drámáját, hanem rendezői koncepciójában megtartotta a korhűséget és a cselekmény eredetiségét.
A színházi előadás lehetőségei nem annyira az események reprodukálásában, sokkal inkább a karakterek megteremtésében és a konfliktusos helyzetek plasztikus kidolgozásában rejlenek. Bereményi Géza rendező és Falussy Lilla dramaturg elsősorban ezzel maradt adós.
A bemutatott darab díszleteit és jelmezterveit Laczó Henriette készítette.
Összességében jó előadást produkált a Hevesi Színház társulata, bizonyítva azt is, hogy a színház repertoárjában az értékes kortárs daraboknak is van létjogosultságuk.
2008. április 18., péntek
A Régimódi történet a Nemzeti Színházban
http://www.szinhaz.hu/magyarszinhaz/eloadasok/regimoditorten.shtml
A dráma korabeli díszletek között, az akkori divat szerinti jelmezekben játszódik. Két, történetében különböző, mégis összecsengő asszonyi sors drámája ez.
Szabó Magda klasszikussá vált, saját családjáról szóló regényének, maga által írott színpadi változata, az 1977-es Madách Színház-beli bemutató óta aratja sikereit országszerte.
Remélhetőleg a Nemzeti Színház színpadán is elnyeri majd a nézők tetszését.
A dráma korabeli díszletek között, az akkori divat szerinti jelmezekben játszódik. Két, történetében különböző, mégis összecsengő asszonyi sors drámája ez.
Szabó Magda klasszikussá vált, saját családjáról szóló regényének, maga által írott színpadi változata, az 1977-es Madách Színház-beli bemutató óta aratja sikereit országszerte.
Remélhetőleg a Nemzeti Színház színpadán is elnyeri majd a nézők tetszését.
2008. április 11., péntek
Kritika a könyvről
http://olvasonaplo.blogter.hu/?post_id=55714
Az írónő előszerettel építkezik saját életének epizódjaiból, szereplőiből. Ennek legszemélyesebb példája Jablonczay Lenke, Szabó Magda édesanyja, aki a történet főhőse. Nem is annyira regény a könyv, bár a történet meglehetősen regénybe illő.
Az írónő levelek, naplók, rokonok elbeszélései alapján rekonstruálja anyja életét.
Jablonczay Lenke annyi minden szeretett volna lenni, de a körülmények, a sorsa úgy hozta, hogy le kellett mondania a terveiről, álmairól. Kiváló képet kapunk a XIX második feléről és a XX század első két évtizedéről, a vidéki életmódról, a dzsentrikről s a korabeli nők sorsáról.
A mű nehezen indul, rengeteg név és esemény zúdul az olvasóra, de hamarosan kitisztul a kép, s a környezet és a távoli múlt bemutatása után színre lépnek a főszereplőnő életét meghatározó szereplők, szülők, nagyszülők, rokonok az ő küzdelmeikből, helyes és helytelen döntéseik eredményeképpen alakul Jablonczay Lenke jelleme.
A lineáris történetet meg-megszakítja a Szabó Magdára annyira jellemző ugrás időben, térben, helyzetben és az, hogy egy teljesen másik idősíkon kapunk valamennyire magyarázatott mondjuk egy 1889-es eseményre.
Az írónő előszerettel építkezik saját életének epizódjaiból, szereplőiből. Ennek legszemélyesebb példája Jablonczay Lenke, Szabó Magda édesanyja, aki a történet főhőse. Nem is annyira regény a könyv, bár a történet meglehetősen regénybe illő.
Az írónő levelek, naplók, rokonok elbeszélései alapján rekonstruálja anyja életét.
Jablonczay Lenke annyi minden szeretett volna lenni, de a körülmények, a sorsa úgy hozta, hogy le kellett mondania a terveiről, álmairól. Kiváló képet kapunk a XIX második feléről és a XX század első két évtizedéről, a vidéki életmódról, a dzsentrikről s a korabeli nők sorsáról.
A mű nehezen indul, rengeteg név és esemény zúdul az olvasóra, de hamarosan kitisztul a kép, s a környezet és a távoli múlt bemutatása után színre lépnek a főszereplőnő életét meghatározó szereplők, szülők, nagyszülők, rokonok az ő küzdelmeikből, helyes és helytelen döntéseik eredményeképpen alakul Jablonczay Lenke jelleme.
A lineáris történetet meg-megszakítja a Szabó Magdára annyira jellemző ugrás időben, térben, helyzetben és az, hogy egy teljesen másik idősíkon kapunk valamennyire magyarázatott mondjuk egy 1889-es eseményre.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)